2. rész

 

Az előző rész tartalmából

 A cikksorozat 1. részében áttekintettük a következőket:

 • A technológiától azt várjuk el, hogy fejlődjön, és ha valahol nincs előrelépés, attól összezavarodunk.

• A fejlődést szokás összetéveszteni a növekedéssel, így például a gazdaság növekedésével, ami a mérleg másik serpenyőjében helyrehozhatatlan környezeti károkat okoz. A fejlődés nem növekedés, hanem a hatékonyság javulása.

• Az önvezető autó azért jó, mert rendkívül magas szinten optimalizálja az üzemanyagfogyasztást, felszámolja a baleseteket és a közlekedési dugókat. Fontos tudni, hogy ez a technológia célja, amit akkor fog elérni, amikor eljut egy igen magas szintre, úgy harminc év múlva.

• Az 5G azért jó, mert új szintre emeli az ipar hatékonyságát.

• Az új építészet azért jó, mert nagyságrendekkel gyorsítja az építkezést, jelentős mértékben növeli a gazdaságosságot, és kiiktatja a baleseteket.

 Eddig jutottunk el az 1. részben, most menjünk tovább, vegyük górcső alá a további technológiákat, és vizsgáljuk meg, melyik miért jó nekünk.

 A mottónk marad: A közhely az, amin nem szoktunk elgondolkodni. Tegyünk most kivételt. 

Mire jó a VR?

A VR a Virtual Reality, a Virtuális Valóság elterjedt rövidítése.

A VR attól VR, hogy becsapja az érzékszerveinket. Jelenleg a szemet és a fület, a jövőben az orrot, a tapintásérzékeinket és a nyelvünket, pontosan ebben a sorrendben.

A VR átvisz egy másik valóságba, amely 3 dimenziós, amit nem nézünk, mint például egy monitort, hanem ott van körülöttünk, és azt érezzük, mintha ebben a másik, programozott valóságban mozognánk és cselekednénk.

A technológiát jelenleg szimulátorként használják, oktatási célokra, és videojátékoknál, az élmény fokozására. A Matrixban az emberiség a tökéletes VR-ban élt. 

Könnyű látni a technológia hátulütőjét, azt, hogy emberek egész életüket benne élhetik le, vagy konkrét személyeket tehetnek tönkre azáltal, hogy a körülmények miatt a virtuális élményt tényleges valóságnak hiszik, és abba a tévedésbe esnek, hogy az, amit tapasztaltak, az életükben történt meg.

Amire a VR kiváló eszköz lesz az oktatás és a szórakozás fejlesztésén túl, az a modellezés. Képesek leszünk arra, hogy lemodellezzünk teljesen valósághű szituációkat, amelyek az önismeret javítására és pszichoterápiára használhatók, továbbá belenézhetünk a jövőbe, és láthatjuk, hová vezetnek a döntéseink, hová vezetnek a társadalmi vagy környezeti változások.

Mire jó a 3D nyomtatás?

„A 3D nyomtató olyan berendezés, amely 3 dimenziós tárgyakat tud nyomtatni digitális modellek alapján. A 3D printer rétegek nyomtatásával készít tárgyakat, ezzel szemben a hagyományos gyártástechnológia az anyagból távolítja el a felesleget.

A nyomtatás előnye, hogy lényegesen kevesebb nyersanyagot igényel, jóval alacsonyabb a környezeti terhelés, a gyártósorok kevesebb géptípussal működnek, a tervezőasztalról rövidebb idő alatt jut el valami a tömeggyártásig, alacsonyabb fejlesztési költségek mellett, tetszőleges precizitás érhető el, és olyan tárgyak is elkészíthetők, melyek más módszerrel nem. Hátránya, hogy a tömeggyártásban ma még lassabb, mint a hagyományos gyártástechnológia, azonban évről évre egyre gyorsul, és idővel be fogja előzni azt.”

Az idézet a Válság vagy forradalom című könyvemből van, a negyedik ipari forradalom második technológiai hullámát bemutató fejezet része.

Ha az a kérdés, hogy a technológiával mi nyomtatható ki elvileg, akkor a válasz erre a kérdésre az, hogy – bármi. Elvben bármi. Tetszőleges precizitással, tetszőleges anyag összetétellel.

Kinyomtatható egy teljesen élethű emberi test nanomérettartományban, és elvben kinyomtatható egy mesterséges égitest is. Ezek ma még valóban sci-fi kategóriák, de a potenciál jelen van.

A 3D nyomtatás technológiája arra jó, hogy szerveket hozzon létre azok számára, akiknek implantációra van szükségük, várólista nélkül, azonnal, méghozzá természetes (nem mű. nem mesterséges) szerveket, genetikailag optimalizálva, a kilökődés esélye nélkül; professzionális, nagyipari szintű, egyéni, testre szabott tárgyakat állítson elő; mikrohibák nélküli, tökéletesen homogén nyersanyagot, alkatrészt, vagy berendezést állítson elő; és igen nagy mértékben lecsökkentse az ipar környezeti terhelését.

Mire jó a nanotechnológia?

Ez megint egy olyan terület, ahol könnyen meglódul az ember fantáziája, és vad csapongásba kezd. Valóban, a terület potenciálja okot ad erre, mi azonban maradjunk meg a realitás talaján.

A nano mérettartomány egy másik univerzum. Itt a természeti törvények gyakorta másképpen működnek, mint ahogyan azt megszoktuk. A nano a milliméter egymilliomod részének mérettartománya, a fizika és a kémia határterülete. A nanotechnológia fejlődése jelentős áttöréseket hozott az elektronikában, az informatikában, az energetikában, az orvostudományban és az anyagtudományban.

A nanotechnológia az új, különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagok kifejlesztésével az ipar egészét forradalmasítja, a legnagyobb előrelépést azonban a gyógyítás terén éri majd el.

A nanorobotok képesek dolgozni egyetlen sejten belül, ott belenyúlni bármelyik sejtszervbe, vagy hatóanyagot odavinni, képesek a hajszálerekben tevékenykedni, azokat átvágni, összeforrasztani, idegeket megváltoztatni, a test legapróbb részeiben bontani és építeni.

Melanoma, tüdő-, mell- és méhnyakrák esetében az állatkísérletek sikeresen zárultak. 

A nanotechnológia arra jó, hogy örökre száműzze az olyan betegségeket, mint amilyen például a rák, és felgyorsítsa az űripar térhódítását.

Mire jó az AR?

Az AR az Augmented Reality, a Kiterjesztett Valóság rövidítése.

Míg a VR egy másik, programozott valóságot hoz létre, az AR a létező valóságot egészíti ki programozott elemekkel.

Például amikor a GPS az autó szélvédőjén jeleníti meg az út részének látszó irányjelző nyilakat, az AR. Nem takarja el, nem váltja ki a fizikai valóságot, hanem az érzékek számára abba helyez bele valamilyen plusz elemet. 

Másik példa: egy mobilapplikáción át nézve úgy tűnik, mintha lenne valamilyen lény a parkban, amit csak a telefon képernyőjén keresztül látunk, de a saját szemünkkel nincs ott.

Az okos szemüveg olyan elemekkel egészíti ki a valóságot, amely további információkat ad nekünk. Feltesszük a szemüveget, és mindig tudjuk, hol járunk, milyen utcában, melyik autópályán, a bolt, amire ránézünk, nyitva van-e, ha igen, meddig, mit lehet bent vásárolni, és így tovább. 

Az okos szemüveg jó arra is, hogy segítsen értelmezni egy berendezés alkatrészeit, a monitoron megjelenő hibaüzeneteket, segít egy műszer használatában, karbantartásban, szerelésben, javításban.

Arra is jó, hogy az általunk nem ismert nyelven írt feliratokat az anyanyelvünkön jelenítse meg. Így folyékonyan tudunk olyasmi akár egyszerre több tucat nyelven, úgy váltva a nyelvek között, hogy észre sem vesszük.

Az AR arra jó, hogy mozgassa és élővé tegye a tudást. Ez megkönnyíti az életünket, sok esetben pedig megmenti. Egy másik felhasználási lehetőség már a VR felé közelít: ilyenkor az okos szemüveg vagy az okosabbak a valóság egy részét lecseréli, például a betonrengeteg helyett erdőt mutat nekünk, vagy a épp fordítva.

 

 

További izgalmas témák Beck Zsolt Válság vagy forradalom? című könyvében találhatóak. Rendeld meg itt: https://www.valsagvagyforradalom.hu