A magyarok az űrbe mennek

2019.12.10.

Magyarország újra aktív szerepet kíván betölteni a világűr békés célú felhasználásában, saját műholdat lőne fel, mérési eszközöket juttatna a Nemzetközi Űrállomásra, és az Orosz Szövetségi Űrügynökséggel együttműködve, 2024-ben ismét embert küldene az űrbe.

A célt és a hozzá kapcsolódó törekvéseket sokféleképpen lehet megítélni. Ebben a cikkben a negyedik ipari forradalom támasztotta kihívások szemszögéből gondoljuk végig az ország visszatérését az űrkutatásba.

A hidegháború idején a két szuperhatalom közötti űrverseny katasztrófáktól kímélte meg az emberiséget, mert békés kereteket adott a vetélkedésre, ami nem mellesleg mindkét oldal számára tudományos és technológiai fejlődést hozott. Az űrkutatás egy olyan nagy cél, ami mellett eltörpülnek a nézeteltérések, az ideológiai szembenállás, lehetővé teszi az együttműködést azok között, akik más területeken ellenségként tekintenek egymásra.

Magyarország, területéből adódóan nem válhat jelentős élelmiszeripari tényezővé vagy ipari nagyhatalommá, földgáz- és olajkészlete minimális, bányászati lehetőségei behatároltak.

Egyetlen lehetőségünk arra, hogy olyan hatalommá váljunk, amit a világon senki nem hagyhat figyelmen kívül: a szellemi tőke.

No alt text provided for this image

A negyedik ipari forradalomban a szellemi tőke értéke megsokszorozódik, a gyorsaság, a rugalmasság, a változékonyság olyan követelmények, melyeknek a kisebb országok inkább képesek megfelelni, mint a nagyobbak.

A tudományos élet és az innováció olyan környezetben működik jól, ahol a kihívások egyértelműek, izgalmasak és óriásiak. Ezek a feltételek maradéktalanul teljesülnek az űrkutatásban.

Az űrkutatás számtalan eredménye régóta része mindennapjainknak, és olyan is előfordult már, hogy egy polgári találmány azért terjedt el, mert megtalálták a helyét az űrhajósok felszerelésében. Az elsőre jó példa a GPS műholdak, a másodikra a tépőzár. Egy magyar fejlesztés, amely fejlődést hoz az űr békés célú felhasználásának bármely területén, vagy amely lehetővé tesz valamit, ami addig nem volt az, öregbíti hírnevünket, megszilárdítja szerepünket, és gazdasági fejlődést hozhat.

Mi a tanulsága a magyar űrprogramnak? Rámutat a felfogásbeli különbségre. Egy merész álom sokak számára ijesztő lehet, mások fellelkesülnek tőle. Vannak, akik a jelen pillanat és az álomkép között csak a távolságot látják, és vannak olyanok is, akik lépések sorozatát. Ma már rendszeresen, rutinból küldünk fel műholdakat földkörüli pályára, és bár ez igen messze van még a fényévekre lévő csillagok meghódításától, kétségkívül abba az irányba vezet, és jelentős fejlődés az emberiségnek.

Magyarország visszatérése az űrkorszakba fontos előrelépés a tudásalapú világban. A negyedik ipari forradalom számunkra kiugrási lehetőség, amit bűn lenne elszalasztani.

További cikkek

További cikkek

Mire jó a technológiai fejlődés?

Mire jó a technológiai fejlődés?

2. rész   Az előző rész tartalmából  A cikksorozat 1. részében áttekintettük a következőket:  • A technológiától azt várjuk el, hogy fejlődjön, és ha valahol nincs előrelépés, attól összezavarodunk. • A fejlődést szokás összetéveszteni a növekedéssel, így például...

Mire jó a technológiai fejlődés?

Mire jó a technológiai fejlődés?

1. rész   Hogy mondta, kérem? Hogy mi? A fejlődés? Mire jó a fejlődés? Ez egy olyan kérdés, amit nem szoktunk feltenni. A technológiának az a dolga, hogy fejlődjön. Ezt várjuk el tőle. Csalódottak és zavarodottak vagyunk, ha egy területen nincs előrelépés....

A moduláris oktatás

A moduláris oktatás

A szakmai képzés elavult? A Válság vagy forradalomban a következőket írtam a Nanodegree fejezetben: „A villanyszerelő, a kőműves, az informatikus, az orvos svájci bicska. Mindegyik szakma nagyon sokrétű, a képzések általános feladatokra készítenek fel, de a tényleges...