A szükség törvényt bont
A szükség kényszerhelyzet, ami hatékony cselekvést kíván. A szükség pillanatai felfedik azokat a tartalékokat, melyek ott rejlenek bennünk, és amik békeidőben nem érhetők el.
Az a sokszor meglepő bátorság, elszántság és ügyesség, mely szükséghelyzetben jellemzi az embert, egyben azt is kiválóan demonstrálja, hogy a szociális körülményeink mennyire elkényelmesíthetnek.
Nem fáj eléggé. Ismerős ez a mondás? A változással kapcsolatban használják, mondván, hogy azért nem következik be, mert „még nem fáj eléggé”.
Az ipar negyedik nagy korszakát éljük. Olyan fogalmakkal találkozunk rendszeresen, mint Ipar 4.0, mesterséges intelligencia, big data, adattudomány, kiberfizikai rendszerek, digitális stratégia, dolgok internete… Fogalmak, melyeket egyre szélesebb körben használnak, bár sokkal kevesebben értenek. A világ változik, és vele kell változnunk, mert ez a túlélés alapja.
Mindezek ellenére mégis azt tapasztaljuk, hogy a technológia-fókuszú vezetők húzzák előre, felfelé, a jövőbe a cégeiket, néhányan követik őket, mert érzik, hogy ez egyszer fontos lesz, néhányan divatból mennek utánuk, de nagyon sokan nem lépnek, halotagtank, hogy majd egyszer, ha tényleg muszáj lesz. Ha egyáltalán lesz olyan.
Nem fáj eléggé.
A járvány arra kényszerít minket, hogy egyre gyorsabban, egyre többen, egyre szélesebb körben lépjük át a határt, és induljunk el a jövőbe, mert menekülni csak előre lehet.
Az, hogy a járvány a mi életünkben, a mi cégünkben válság lesz-e, vagy forradalom, attól függ, hogyan fogjuk fel és milyen gyorsan lépünk.
Az Ipar 4.0 a megoldás a járvány gazdasági következményeire.
Helyzetleírás
Második éve benne vagyunk egy „helyzetben”.
A világjárvány úgy csapott bele az életünkbe, mint az a bizonyos villám a derült égből. Azt hittük, csak jön és megy, most pedig már hosszú hónapok óta arról beszélnek nekünk, hogy ami előtte volt, soha nem tér vissza, és a világ innentől más lesz.
Nem úgy néz ki, hogy a Covid-19 lefutóban lenne. Sőt egyre újabb és újabb járványokról beszélnek, amelyek bármelyik pillanatban kitörhetnek. Azután ott a klimaválság, nehogy elfelejtsük. És ki tudja, mivel bővül még a lista az elkövetkező napokban.
Tehát láthatjuk, hogy a helyzet más, mint ami eddig volt, és jobb, ha abból indulunk ki, hogy ez most már így marad.
A kérdés tehát az, hogyan tudunk nyerni.
Szakmák, melyek kihalnak
Nem érdemes olyan szakterületre képződni, olyan iparágban fejleszteni, olyan piacon vállalkozást létrehozni, ami kihalóban van, elavul, zsugorodik.
Elég, ha arra gondolunk, hogy mennyit érhetett a világ legnagyobb videotékája 1994-ben, és mennyit ér ma.
Ha olyan területen akarunk dolgozni, aminek nincs jövője, akkor új célt keresni, és új úton menni tovább.
Ha olyan területen dolgozunk ebben a pillanatban, aminek nincs jövője, akkor a lehető legrövidebb idő alatt váltani kell, mert ennek a pályának csak egyetlen kifutása lehetséges.
Nézzünk néhány szakterületet, ahol nem vagyunk biztonságban:
– autóipari összeszerelés
– könyvelés
– adótanácsadás
– teherszállítás
– élelmiszeripar (kivéve az egyedi, kézműves élelmiszerek)
– hagyományos telekommunikáció
– turisztika (egyes területek)
– call center munkák
Szakmák, melyek maradnak
Sem a járvány, sem pedig a belátható jövőben bekövetkező technikai fejlődés nem fogja befolyásolni azokat a szakterületeket, iparágakat és piacokat, amelyeken a lényeg a rendkívül változatos munkavégzés, az ember jelenléte, a személyiség, az egyediség, és az empátia.
Néhány ezek közül:
– oktatás (személyre szabott)
– nevelés
– coaching
– pszichoterápia
– kézművesség
– alkotóművészet
– tudományos kutatómunka (bizonyos részei)
– gondozás
– értékesítés
– egyházi tevékenységek
– szerelés, karbantartás
– rendőri munka
– katonai szolgálat
– média és kontentgyártás
Szakmák, melyek egyre fontosabbak lesznek
Ezzel elérkeztünk ahhoz a területhez, ahol leginkább békét és biztonságot lelhetünk.
Ezek a szakmák felfutóban vannak, az érintett iparágak egyre fontosabbak, a piacok egyre nagyobbak és értékesebbek. Az erőfeszítéseink itt tudnak a leginkább megtérülni.
Jöhetnek robotok, vírusok, egyik sem fogja veszélyeztetni a megélhetésünket.
Nézzünk néhány szakterületet a biztonságos zónában:
– informatika (rengeteg részterülettel)
– IT biztonság
– AI fejlesztés
– AI tanítás
– big data analitika
– oktatási segédanyagok készítése, programozása
– 3D nyomtatás
– anyagtudomány
– nanotechnológia
– robotika
– adattudomány
– blokklánc-programozás
– blokklánc rendszerek építése
– fintech (pénzügyi technológiák)
– neuromarketing
Válság vagy forradalom
A 2019-es Válság vagy forradalom című könyvemben önálló fejezet foglalkozik a pályaválasztás, továbbképzés, átképzés témakörével, kitárgyalva valamennyi szempontot, melyeket figyelembe kell vennünk, amikor a jövőnket építjük egy gyorsan fejlődő világban.
Amit nem láttam előre, az, hogy megérkezik a járványok kora, és ez új szabályokat hoz.
Amiben változás történt, az egyrészt az a sebesség, amivel az Ipar 4.0 elterjed a világban, másrészt néhány területen komoly változások történtek. Ilyen például a turizmus, ahol előrejelzésem szerint az emberi kapcsolatok fontossága miatt leépítések nem lesznek a negyedik ipari forradalom hatására. Lényegében az igaz, hogy a technológia fejlődése nem veszélyezteti annak a mintegy 410 ezer embernek a megélhetését, akik Magyarországon a turizmusból élnek – a járvány azonban megtette.
Nehéz prognosztizálni, hogy a turizmus, mint iparág hogyan alakul majd át, de abban biztosak lehetünk, hogy azok a területei, melyek részben vagy egészében digitalizálhatók, stabilak maradnak.
További izgalmas témák Beck Zsolt Válság vagy forradalom? című könyvében találhatóak. Rendeld meg itt: https://www.valsagvagyforradalom.hu
