1. rész

 

Hogy mondta, kérem?

Hogy mi? A fejlődés? Mire jó a fejlődés?

Ez egy olyan kérdés, amit nem szoktunk feltenni. A technológiának az a dolga, hogy fejlődjön. Ezt várjuk el tőle. Csalódottak és zavarodottak vagyunk, ha egy területen nincs előrelépés.

Mindösszesen 5 év a technológiában egy egész korszak. Az a számítógépes hardver, ami öt éve még igen fejlettnek számított, az ára az egekben volt, ma már olyan hétköznapi, és fillérekért elérhető. Öt évvel ezelőtt az elektromos autókat észrevettük, mert annyira különlegesek voltak, ma pedig alighanem van ilyen az ismeretségi körünkben, talán éppen nekünk. Öt éve a sci-fi határát súrolta a rendszeres űrutazás elképzelése, ma pedig a magánvállalatok űrhajói rendszeresen szállnak fel.

A technológia fejlődik, és a technológiának fejlődnie kell.

A közhely az, amin nem szoktunk elgondolkodni. Tegyünk most kivételt.

A fejlődés mindig jó?

Erre a kérdésre mindenki nagyon gyorsan rávágja, hogy persze, természetesen. Egyéni, személyes fejlődés, közösségi, társadalmi fejlődés, tudományos, technológiai fejlődés magától értetődően mindig jó. Politikai és gazdasági fejlődés szintén minden esetben jó.

A trükk azonban ott van, hogy mit nevezünk fejlődésnek. A hatékonyságot – vagy a növekedést?

A „fenntartható fejlődés” szlogenné vált. Az ENSZ, a kormányok, a multivállalatok rengetegszer említik. Az átlagember gyakran találkozik vele, és úgy tekint rá, mint ami kívánatos, ami fontos és értékes.

Ha beleássuk magunkat a kifejezés hátterébe, akkor rájövünk, hogy nem fejlődésről van szó. Az, amit úgy nevezünk, hogy „fenntartható fejlődés”, valójában „fenntartható gazdasági növekedés”.

Ha nem korlátozzuk a gazdaság növekedését, abba belepusztul a világ. Akkor az összes fát kivágják, az összes talpalatnyi helyet beépítik, az utolsó csepp olajat kibányásszák, az állattenyésztés miatt felszámolják a biológiai sokféleséget, tönkreteszik a talajt, és így tovább.

Ez nem fejlődés, hanem növekedés.

Egy erdő kiirtása, hogy a faanyagot nagy haszonnal értékesítsék és a helyére hipermarketet, parkolót és lakótelepet építsenek, a gazdaság növekedése. Ez nem fejlődés, hanem növekedés, a következmények pedig beláthatatlanok.

A „fenntartható fejlődés” valóban fontos, mert a jövő érdekében korlátozza a gazdaság növekedését, de tudnunk kell, hogy a növekedés nem fejlődés.

Fejlődés akkor történik, amikor valami hatékonyabbá válik.

Térjünk vissza a technológiai fejlődésre. A technológia egyre hatékonyabbá válik. Ez minden esetben jó? Tekintsünk el a fegyverektől, és ezt a területet kihagyva, tegyük fel a kérdést: a technológiai fejlődés mindig jó? Hogy választ kapjunk a kérdésünkre, vizsgáljuk meg ezeket az új technológiákat egyesével!

Mire jó az önvezető autó?

Az önvezető autó olyan jármű, amelynek súlya mondjuk 1 tonna, elfér benne négy felnőtt személy, nyolcvan kilogramm teher, és emberi beavatkozás nélkül elviszi az utasokat és a csomagokat Budapestről Nyíregyházára.

Ha csak egy kicsit belegondolunk ebbe, érezzük, hogy ez igen komoly dolog. Micsoda tudás kell hozzá!

Fel kell fedezni a gépi érzékelést, azt fejleszteni kell, rengeteg számítást kell végezni, rengeteg adatot kell eltárolni, és így tovább, tehát könnyű belátni, hogy óriási tudást igényel létrehozni az önvezető autót.

De mégis, mi az értelme? Mi a haszna? Honnan ered az eszme, ami a kutatásokat elindította, ami miatt átformálják az ipart, a közlekedést?

Az lenne az értelme, hogy olyanok is közlekedhessenek autóval, akik nem tudnak vezetni? Vagy akik nem akarnak megtanulni vezetni? Vagy nem szeretnek? Ennek így nem sok értelme van, lássuk be. Akkor tehát mi az ok? Mire jó ez az egész?

Az önvezető autó értelme akkor látható, ha nem a jelenlegi fejlettségét nézzük, hanem a benne rejlő potenciált.

A technológia elvezethet oda, hogy az üzemanyagfelhasználás az optimális vezetés miatt a jelenlegi töredéke lesz, a balesetek megszűnnek és eltűnnek a forgalmi dugók. Ez még odébb van, de ez az önvezető autó értelme, minden további hatás csupán hab a tortán, ahogyan mondani szokás.

Mire jó az 5G?

Az 5G a Fifth Generation Mobile Communication Technology, azaz az 5. generációs mobilinternet rövidítése.

Azok, akik nem ipari célokra használják az internetet, a generációváltásokat a sávszélesség növekedésében, a letöltések és feltöltések gyorsulásában veszik észre.

Emlékszem rá, hogy tizenöt évvel ezelőtt egy adott méretű adatcsomag letöltése fél napot igényelt, és ma ugyanaz a csomag csupán másodperceket. És itt 4G-ről beszélek, nem 5G-ről.

Feltehetjük a kérdést, hogy ha most már olyan gyors lesz a net, hogy 12 másodperc helyett 0,1 másodpercbe telik majd a letöltés, akkor mi van? A nem ipari felhasználók számára ennek semmi értelme nincs. Akkor tehát minek?

Az 5G értelme az, hogy ez az ipar digitális infrastruktúrájának a része.

Az M2M (machine to machine, azaz gépek közötti) és a gép-ember kommunikációhoz szükség van az 5G sebességére. Az önvezető autónak, az autonom drónnak (stb.) szintén szüksége van rá.

A robotoknak, az autonóm gyártósoroknak, az ember kiiktatásának a folyamatokból, vagy akár a gépek és járművek nagy távolságról történő vezérlésének alapfeltétele.

De az 5G sem elég mindenre, Kínában már a 6G-t tesztelik, ami 8 ezerszer gyorsabb nála.

Mire jó az új építészet?

Egyáltalán mi a baj a régivel?

Az építészet alapelvei nem változtak az ókor óta. Az alapvető technológiák sem változtak, bár sokkal hatékonyabbak lettek. Az új építészet olyan valami lenne, ami az alapelvek és a technológiák terén is valami újat hoz.

Az építészet a kultúra fontos része. Az építőipar egy ország gazdaságának egyik kulcságazata.

A különféle optimalizációs módszerek több tíz százalékkal képesek emelni a hatékonyságát, csökkenteni az anyagigényt és a munkaórákat. Ez a jelenség jól mutatja, hogy milyen potenciál rejlik még a területen.

Az új építészethez új építőanyagok, új gépek, berendezések és új építészeti megoldások szükségesek.

A jövő építészete sokkal kevesebb nyersanyagot használ majd, az élőmunkát drasztikusan lecsökkenti, illetve teljesen kivonja bizonyos folyamatokból.

Az épületeket a helyszínen kinyomtatják, vagy kiöntik, vagy drónokkal, robotokkal felépítik, vagy plasztikus, könnyen formázható anyagokból minimális energia felhasználásával kialakítják, és csak végső formájában, végső helyén szilárdítják meg.

Úgy kell ezt elképzelni, mint az acélt, amit hasonlóképpen lehet formázni, mint az agyagot, és csak azután szilárdul meg, miután elkészült a lakóház vagy gyáregység tartóváza, vagy az acélnál keményebb polimert, amit permetként szórnak ki, majd merev, tartós, nagy tartószilárdságú födém lesz belőle.

Mire jó ez a fejlődés? A hagyományos építészettel csináltuk végig a történelmet, és igen jól vizsgázott. Ez így igaz. Az új építészet arra jó, hogy az épületek sokkal rövidebb idő alatt készüljenek el, sokkal kevesebb anyagból, sokkal olcsóbban és balesetek nélkül. 

 

 

További izgalmas témák Beck Zsolt Válság vagy forradalom? című könyvében találhatóak. Rendeld meg itt: https://www.valsagvagyforradalom.hu