3. rész

 

3. rész

 Az előző részek tartalmából

 Cikksorozatunk első és második részében bemutattunk néhány feltörekvő technológiát, melyek idővel jelentős változásokat hoznak majd a világunkba és az életünkbe.

 Ezek a technológiák a következők voltak:

 1. zárt ökoszisztéma

2. 4D nyomtatás

3. metaanyag

4. molekuláris elektronika

5. nulla energiafelhasználású épület

6. aerogél

7. digitális illattechnológia

8. energiaaratás

9. kupolaváros

 E 9 fejlesztés között találunk olyat, ami már az életünk része, ám nem sikerült még maximálisan kihasználni a benne rejlő potenciált, és olyat is, ami kísérleti fázisban van.

 A 3. rész tartalmából

 Az emerging technologies (feltörekvő technológiák) roppant érdekes terület, mert ha komolyan tanulmányozzuk, beleláthatunk a jövőbe.

 Az alapvető kérdések felkorbácsolják a kíváncsiságunkat: mi volt az alapötlet, hol tartanak a munkálatok, honnan van a finanszírozás, mi motiválja a kutatókat, és milyen változások lesznek, amikor majd egy-egy ilyen új technológia elterjed?

 Jelen cikkben a következőket fogjuk sorra venni és megvizsgálni:

 1. dinamikus páncél

2. exocortex

3. okostextíl

4. precíziós medicina

 Dinamikus páncél

 Az ember erőszakos, mert a természetből jött, ahol erőszakosnak kellett lennie. Az eltelt évezredek során finomodtunk, sokféle eszközt találtunk ki örökségünk megzabolázára, az etikán és erkölcsön át a törvényekig bezárólag, de még bőven van dolgunk addig, mire levetkőzzük kondicionáltságunkat.

 A hadviselés történelme a támadás és védekezés vetélkedésének történelme. Az íj ellen fából készült pajzsokat vetettünk be, amire egyre erősebb íjak születtek, amire egyre erősebb pajzsok kifejlesztése volt a reakció. Az ágyúk ellen vastag falakat emeltünk, ami egyre erősebb ágyúkat hívott életre, ami egyre vastagabb falakat.

 Az 1980-as évektől megjelentek a kompozit páncélok, melyek több rétegből álltak, a rétegek pedig eltérő funkcióval rendelkeztek.

 A dinamikus vagy elektronikus páncélzat igen erős elektromos áramot használ arra, hogy hatástalanítsa a töltetet oly módon, hogy megszakítja a töltet robbanási folyamatát. (Ez egy leegyszerűsített magyarázat, ami arra szolgál, hogy elkerülhessük a kumulatív lőszerek fizikájának ismeretését, ami nem tárgya e cikknek.)

 A technológia jelenleg a prototipusoknál tart. Ha elterjed, számtalan katona és polgári személy életét menti majd meg. Ezzel előnyre tesz szert a védelem, amely a támadófegyverek fejlesztéséhez vezet.

 Exocortex

 Angolul brain-computer interface, általánosan használt tövidítése a BCI. Nevezik még neural control interface-nek, mind-machine interface-nek, direct neural interface-nek vagy brain-machine interface-nek.

 Ez egy agy-számítógép interfész, amely közvetlen kapcsolatot létesít az agy és valamely számítógép, vagy berendezés között. A beviteli eszköz kiiktatása közvetlenné, és rendkívül gyorssá teszi az adatátvitelt, olyan szintre emelve ezzel a sebességet, ami beviteli eszközzel (például billentyűzettel) soha nem érhető el.

 Az exocortex (vagy BCI) segítségével adatokat lehet kinyerni az emberi agy- és idegműködésből, vagy ki lehet egészíteni az elme funkcióit számítógépes háttérrel, de lehet vele gépeket, fegyvereket, akár járműveket is vezérelni. Például az űrhajóval összekapcsolt pilóta gyakorlatilag a gondolataival irányítja a járművét. Ez a lehetőség töredékére csökkenti a kiképzési időt, és nagyságrendekkel javítja az irányítás hatékonyságát.

 Más felhasználási terület a sérült idegrendszer vagy agy feljavítása, a lebénult emberek gyógyítása. Megint más terület a csendes kommunikáció, az úgynevezett „szintetikus telepátia”, melyet az USA hadserege fejleszt legalább 20 éve.

 2021-ben Elon Musk exocortex cége, a Neuralink bejelentette, hogy eszközükkel képessé tettek egy sertést arra, hogy irányítson egy videojátékot.

 A technológia fejlesztés alatt áll, vannak sikeres kísérletek, több éves tesztek, de a kibontakozás még messze van, az alkalmazási területek egy része csupán hipotetikus. Ha az exocortex kiforr és elterjed, lesz egy világunk, melyet az emberek a gondolataikkal működtetnek.

 Okostextíl

 Angolul smart textiles. Olyan textíliákat sorolnak ebbe a kategóriába, melyek tulajdonságai megváltoznak a környezet vagy a viselő igényei szerint.

 Két felhasználási terület létezik: az egyik a divat, a másik a teljesítményfokozás.

 Az esztétikai felhasználás olyan öltözeteket céloz, amelyek különféle színben világítanak vagy változtatják a színüket. Például a zene hatására vagy a viselő érzelmeihez igazodva vesz fel különféle színeket.

 A teljesítményfokozás területe a sport, az egészségügy és a hadsereg. Ezek az öltözetek szabályozhatják a testhőmérsékletet, a légellenállást, a láthatóságot, a gyorsaságot, az erőt, az ellenállóképességet a szélsőséges időjárási körülmények között, de akár regenerációs hatóanyagokat is kibocsáthatnak a szükséges helyeken.

 A technológia jelenleg kutatási fázisban van. A benne rejlő potenciál több iparág számára is vonzó. Ha elterjed, olyan szürreális dolgok válnak valósággá, mint például az Északi-sarkon sétáló öltönyös turista, aki nem fázik.

 Precíziós medicina

 Angolul personalized medicine, azaz személyre szabott medicina, vagy precision medicine, azaz precíziós medicina.

 Ez egy olyan modell, amely a tömegipar-szerű egészségügyi rendszert váltaná fel.

 Az embereket különféle kategóriákba osztják, és az adott kategóriákra szabott gyógymódokat, gyógyszereket, eljárásokat ajánlanak, amely növeli a hatékonyságot és csökkenti a mellékhatásokat és váratlan eseményeket.

 Ennek legmagasabb szintje az abszolút értelemben vett személyes ellátás, amely nem kategóriára, hanem a konkrét személyre szabja az ajánlást. Ezzel lehetővé válna a legmagasabb szintű hatékonyság nulla vagy közel nulla mellékhatással. Gyakorlatilag csodaszámba menő gyógyulásokat lehetne általánossá tenni.

 A profi sport legmagasabb szintjein, ahol a jelenleg elérhető tudást van mód és lehetőség használni, olyan étrendet írnak elő a sportolóknak, olyan edzéstervet készítenek, amely igazodik a genetikai adottságaihoz. Olyan tudományterületek állnak ezek hátterében, mint a nutrigenomika, a nutrigenetika és az epigenetika.

 A precíziós medicina meg tudná mondani, hogy egy konkrét személy életmódja mihez fog vezetni. Nagyon pontosan. Nem tippelgetve, hogy cukorbetegség lehet belőle, vagy rák, vagy stroke, vagy izületi kopás, hanem pontosan: mi, mikor, hol, és mi okozza.

 Például, ha elhagyja ezt és ezt az ételt, ezt és ezt teszi, akkor nem lesz belőle 14 év 3 hónap és 11 nap múlva embólia, gyomorfekély, vagy valami más.

 A technológia, illetve e modell jelenleg kutatás és kísérletezés fázisban van, egyes eredményeit elszórtan alkalmazzák.

 Amikor ez elterjed a társadalomban, ma még félelmetes betegségek tűnnek el.

 Az orvostudomány lehetőségeire gondolva a statisztikák jutnak eszünkbe, azok azonban nem a tudomány lehetőségeit, hanem az egészségügy lehetőségeit mutatják: egy embereket kezelő tömegipar lehetőségeit. A személyreszabottság a gyógyítás új dimenziója.

 

További izgalmas témák Beck Zsolt Válság vagy forradalom? című könyvében találhatóak. Rendeld meg itt: https://www.valsagvagyforradalom.hu