Felébredsz, és 2030 van

2021.03.31.

Válság lesz vagy forradalom?

A 2019-es Válság vagy forradalom című könyvben arra vállalkoztam, hogy előrelátom az elkövetkező bő tíz évet, leírom, milyen lesz 2030, és milyen út vezet el oda.

Természetesen maradtam a kaptafánál, nem mindenre kiterjedően szerettem volna jósolni, hanem csupán szűken vett szakterületemen: a magyar munkaerőpiacon.

A prognózist a technológiai fejlődésre alapoztam, mert minden látszat ellenére a technológia meghatározóbb tényező a történelemben, mint a gazdaság és a politika. E két utóbbi váratlan eseményeket hozhat, melyeket nem látunk előre, de a tartós trendeket mégis az új technológiák megjelenése és elterjedése határozza meg.

A könyvben arra helyeztem a hangsúlyt, hogy megmutassam a folyamatokat, hogy az olvasók előre felkészülhessenek. Ebben a cikkben egy kicsit fordítok a nézőponton, úgy teszek, mintha már minden bekövetkezett volna.

Különös, hogy 2019-ben mennyire nem látta előre senki a 2020-as járványt és a megszorításokat, mégis, mindaz, ami történt, csupán felgyorsította azokat a változásokat, melyekről a könyv szól.

Tehát, vegyük úgy, hogy ma 2030 van.

Ugorjunk fel az internetre, nyissuk ki az ablakot, menjünk, kocsikázzunk egy kicsit.

Nézzük, milyen a világ!

Egyetlen évtized…

Ha arra vállalkozunk, hogy belekukkantsunk a jövőbe, hajlamossá válunk arra, hogy elengedjük a fantáziánkat.

Nem is kell messzire mennünk, elég, ha előkeressük, hogyan képzelték az emberek a 80-as években a 2000-es éveket. Repülő autók, holdvárosok, napi űrjáratok, csupa elvadult, romantikus elképzelés. Természetesen ezek az álomképek nem elemzéseken alapultak, csupán a média által kondicionált fantázián.

Egyetlen évtized nem nagy idő, úgy elröppen, hogy észre sem vesszük.

Tíz éve nagyjából úgy néztem ki, ahogyan ma. Nagyjából azt csináltam, amit ma. Nagyjából ugyanazok az emberek vettek körbe, akik ma. Mintha minden hajszálra ugyanolyan lenne ma is, mint akkor.

Erőltetnem kell az emlékezetemet, hogy felszínre hozzam, mi volt 2010-ben. Eszembe jut az iPhone, ami akkor még nagyon új volt. Eszembe jut az első Tesla. A SpaceX első sikeres kilövése. Ezek mind akkortájt történtek, és azóta mindegyik részévé vált a történelemnek, eltérő jelentőséggel.

Kutatnom kell, hogy felelevenítsem, mi minden történt a röpke tíz év alatt, és ha ez ennyire elmerült, ha ennyire nem égbekiáltóan egyértelmű, akkor ez az évtized nem is volt olyan kiemelkedő, nem igaz?

Pedig az volt, hiszen elindult a negyedik ipari forradalom, és számtalan akkori siker mára nagyon meghatározó tényezővé fejlődött. Ugyanakkor az évtizedek nem egyformán jelentősek, az előttünk álló kiemelkedik a sorból, mert egy ipari forradalom felfutásával fog telni.

2030 még nem a sci-fi, mégis, valahogy minden olyan más lesz, mint 2020-ban volt.

A technológia első hulláma

A negyedik ipari forradalom technológiái két nagy hullámban érkeznek, mindkettő igen komoly változásokat hoz. Az első hullám éppen 2030-ban tetőzik majd. Ezek a technológiák a következők: AI, big data, generált valóságok, 5G, dolgok internete, és az adattudomány elterjed széltében-hosszában.

Ma, 2030-ban ezek a technológiák az életünk minden szintjén jelen vannak: az államigazgatásban, a bíróságokon, a munkahelyeken, az egészségügyben, a bankokban, a szórakoztatóiparban, a médiában – bármerre nézünk, mindenhol.

A kis zöldséges pavilonban AI szervezi a rendelést, a szállítást, a nyitvatartást, a taxivállalatokban AI tervezi a rendelések sorrendjét sofőrre lebontva, az élelmiszerboltban digitális asszisztens segíti a munkát…

A rendészeti drónok néhány száz és néhány ezer méteres magasságban dolgoznak, figyelik a forgalmat, besegítenek a rendőrségnek.

Kínában a WeChat applikációnak 1 milliárd felhasználója van: közösségi média, fizetőeszköz, számtalan funkciót ötvöz magában. A működéséről annyit, hogy az egyik felhasználó megszegett egy közlekedési szabályt valahol Kínában, késő éjjel, és abban a másodpercben már jött is az üzenet, hogy a büntetést levonták a számlájáról. Ma, 2030-ban, a WeChat klónok valamennyiünk telefonján megtalálhatók.

Automaták és robotok

A könyvelés, a banki szolgáltatások, az adóhatóság összeolvadtak, automatizálódtak, ami felszámolt néhány szakmát.

A biztosítótársaságok, az ügyvédek és a bankok szinte valamennyi szolgáltatásukat rábízták a szoftverekre és az AI-kra, embert igen nehéz elérni akár telefonon, akár személyesen. Szakértőt csak a stratégiákba vonnak be, illetve a bonyolultabb esetekbe.

A Call Centerekben digitális asszisztensek dolgoznak, meg itt-ott egy-egy ember, a legjobbak, akik a nagyon különleges ügyeknél átveszik a stafétát.

Az ingatlanpiacon néhány száz ügynök tevékenykedik, az eladások nagyobbik részét AI-k és szoftverek bonyolítják le, interaktív videókkal és VR támogatással. (Megjegyzendő, hogy ez magyar sajátosság, míg nálunk az ügynökök szerepe rohamosan csökken, nemzetközi szinten nincs változás.)

A kereskedelem nem alszik már, és úgy tűnik, nem is fog soha többé. Bármely napszakban, bármely percben elérhetünk mindent, a rendeléseket azonnal szállítják, ahová csak óhajtjuk.

A mezőgazdaságban, élelmiszeriparban már látni az új hajnalt, már jönnek az első nagy változások, amik azt mutatják, az évezredes hagyományok ideje lassan lejár.

Azért az ember az úr

Ma, 2030-ban az ember már eltűnt innen-onnan, vagy kezd eltűnni, máshol megmaradt a helyén, megint máshol pedig nagyobb szerepet kapott, mint előtte.

A média, ahogyan régen ismertük, határozottan eltűnőben van. Az újabb generációk soha nem néznek TV-t, soha nem hallgatnak rádiót, soha nem olvasnak újságot, számukra csak a közösségi média létezik, és amatőr médiumokat követnek, mert úgy vélik, azok kevésbé elfogultak és emberibbek.

Rengeteg a coach, a terapeúta, a személyi edző, a prevencióval foglalkozó egészségügyi szakember, a betegápoló.

Egyre több a művész.

A képzőművészet reneszánszát éli.

A mindenre kiterjedő automatizálás és a kiberfizikai rendszerek korában az emberi személyiség, az érzelmek, a személyes jelenlét, az egyediség különleges értékkel ruházódik fel.

Az élethosszig tartó tanulás széles körben elterjedt eszme és igény.

Annak az oktatásnak, amit 2020-ban ismertünk, leáldozott, ez ma már általános vélekedés. A régi oktatási rendszer nehézkes, képtelen lépést tartani az ipar rendkívül gyorsan változó igényeivel.

Ami azt illeti, a HR sem a régi. Nem általános pozíciókra keresünk embert, vagy kevésbé általánosra specialistát, hanem rendkívül pontosan körülírt pozícióba viszünk arra a konkrét munkakörre ráképzett munkavállalót, aki rendelkezik valamennyi elvárt soft és hard skillel. Az új munkatárs azonnal helyére kerül, ahol úgy végzi a dolgát, mintha éveket töltött volna a cégben.

A zöld mindenhol jelen van, mintha ez lenne az élet színe. Az új mezőgazdaság elfordította a földeket, vízszintesből függőlegesek lettek, és ott vannak mindenhol, a lakásokban, az utcákon, a boltokban, mert nagy divat lett termeszteni, és a levegő is tisztább tőle.

Nos, én ezt láttam 2030 tavaszán, Budapesten. A látásom tiszta, tévedések nincsenek. Azok, akik figyeltek a fejlődésre, átélik a forradalmat, azok, akik nem, átélik a válságot.

 

 

További izgalmas témák Beck Zsolt Válság vagy forradalom? című könyvében találhatóak. Rendeld meg itt: https://www.valsagvagyforradalom.hu

További cikkek

További cikkek

Feltörekvő technológiák

Feltörekvő technológiák

2. rész   Az előző rész tartalmából  Cikksorozatunk nyitó írásában röviden áttekintettük, hogy mi is az a feltörekvő technológia (emerging technologies), és megvizsgáltunk 5 ilyen új fejlesztést, illetve fejlesztési irányt.  A következőket:  1. zárt ökoszisztéma...

Feltörekvő technológiák

Feltörekvő technológiák

1. rész   1. rész  Emerging  Angolul emerging technologies, magyarul feltörekvő vagy új technológia a megnevezése azoknak a technológiáknak, amelyek izgalmasak, ígéretesek, roppant nagy potenciál rejlik bennük, de majd csak a jövőben fognak megvalósulni, illetve...

Mire jó a technológiai fejlődés?

Mire jó a technológiai fejlődés?

3. rész   Az előző rész tartalmából Jelen cikksorozatban egyesével vizsgáljuk meg a technológiákat, és tesszük fel azt a már-már szentségtörésszámba menő kérdést, hogy mire jó ez nekünk. A cikksorozat 2. részében áttekintettük a következőket: A VR (Virtual...