A szükség törvényt bont

A szükség kényszerhelyzet, ami hatékony cselekvést kíván. A szükség pillanatai felfedik azokat a tartalékokat, melyek ott rejlenek bennünk, és amik békeidőben nem érhetők el.

Az a sokszor meglepő bátorság, elszántság és ügyesség, mely szükséghelyzetben jellemzi az embert, egyben azt is kiválóan demonstrálja, hogy a szociális körülményeink mennyire elkényelmesíthetnek.

Nem fáj eléggé. Ismerős ez a mondás? A változással kapcsolatban használják, mondván, hogy azért nem következik be, mert „még nem fáj eléggé”. 

Az ipar negyedik nagy korszakát éljük. Olyan fogalmakkal találkozunk rendszeresen, mint Ipar 4.0, mesterséges intelligencia, big data, adattudomány, kiberfizikai rendszerek, digitális stratégia, dolgok internete… Fogalmak, melyeket egyre szélesebb körben használnak, bár sokkal kevesebben értenek. A világ változik, és vele kell változnunk, mert ez a túlélés alapja. 

Mindezek ellenére mégis azt tapasztaljuk, hogy a technológia-fókuszú vezetők húzzák előre, felfelé, a jövőbe a cégeiket, néhányan követik őket, mert érzik, hogy ez egyszer fontos lesz, néhányan divatból mennek utánuk, de nagyon sokan nem lépnek, halotagtank, hogy majd egyszer, ha tényleg muszáj lesz. Ha egyáltalán lesz olyan. 

Nem fáj eléggé.

A járvány arra kényszerít minket, hogy egyre gyorsabban, egyre többen, egyre szélesebb körben lépjük át a határt, és induljunk el a jövőbe, mert menekülni csak előre lehet.

Az, hogy a járvány a mi életünkben, a mi cégünkben válság lesz-e, vagy forradalom, attól függ, hogyan fogjuk fel és milyen gyorsan lépünk.

Az Ipar 4.0 a megoldás a járvány gazdasági következményeire.

 

 Helyzetleírás

 Második éve benne vagyunk egy „helyzetben”.

 A világjárvány úgy csapott bele az életünkbe, mint az a bizonyos villám a derült égből. Azt hittük, csak jön és megy, most pedig már hosszú hónapok óta arról beszélnek nekünk, hogy ami előtte volt, soha nem tér vissza, és a világ innentől más lesz.

 Nem úgy néz ki, hogy a Covid-19 lefutóban lenne. Sőt egyre újabb és újabb járványokról beszélnek, amelyek bármelyik pillanatban kitörhetnek. Azután ott a klimaválság, nehogy elfelejtsük. És ki tudja, mivel bővül még a lista az elkövetkező napokban.

 Tehát láthatjuk, hogy a helyzet más, mint ami eddig volt, és jobb, ha abból indulunk ki, hogy ez most már így marad.

 A kérdés tehát az, hogyan tudunk nyerni.

 Szakmák, melyek kihalnak

 Nem érdemes olyan szakterületre képződni, olyan iparágban fejleszteni, olyan piacon vállalkozást létrehozni, ami kihalóban van, elavul, zsugorodik.

 Elég, ha arra gondolunk, hogy mennyit érhetett a világ legnagyobb videotékája 1994-ben, és mennyit ér ma.

 Ha olyan területen akarunk dolgozni, aminek nincs jövője, akkor új célt keresni, és új úton menni tovább.

 Ha olyan területen dolgozunk ebben a pillanatban, aminek nincs jövője, akkor a lehető legrövidebb idő alatt váltani kell, mert ennek a pályának csak egyetlen kifutása lehetséges.

 Nézzünk néhány szakterületet, ahol nem vagyunk biztonságban:

– autóipari összeszerelés

– könyvelés

– adótanácsadás

– teherszállítás

– élelmiszeripar (kivéve az egyedi, kézműves élelmiszerek)

– hagyományos telekommunikáció

– turisztika (egyes területek)

– call center munkák

 

Szakmák, melyek maradnak

 Sem a járvány, sem pedig a belátható jövőben bekövetkező technikai fejlődés nem fogja befolyásolni azokat a szakterületeket, iparágakat és piacokat, amelyeken a lényeg a rendkívül változatos munkavégzés, az ember jelenléte, a személyiség, az egyediség, és az empátia.

Néhány ezek közül:

– oktatás (személyre szabott)

– nevelés

– coaching

– pszichoterápia

– kézművesség

– alkotóművészet

– tudományos kutatómunka (bizonyos részei)

– gondozás

– értékesítés

– egyházi tevékenységek

– szerelés, karbantartás

– rendőri munka

– katonai szolgálat

– média és kontentgyártás

Szakmák, melyek egyre fontosabbak lesznek

 Ezzel elérkeztünk ahhoz a területhez, ahol leginkább békét és biztonságot lelhetünk.

Ezek a szakmák felfutóban vannak, az érintett iparágak egyre fontosabbak, a piacok egyre nagyobbak és értékesebbek. Az erőfeszítéseink itt tudnak a leginkább megtérülni.

Jöhetnek robotok, vírusok, egyik sem fogja veszélyeztetni a megélhetésünket. 

Nézzünk néhány szakterületet a biztonságos zónában: 

– informatika (rengeteg részterülettel)

– IT biztonság

– AI fejlesztés

– AI tanítás

– big data analitika

– oktatási segédanyagok készítése, programozása

– 3D nyomtatás

– anyagtudomány

– nanotechnológia

– robotika

– adattudomány

– blokklánc-programozás

– blokklánc rendszerek építése

– fintech (pénzügyi technológiák)

– neuromarketing

 

Válság vagy forradalom

A 2019-es Válság vagy forradalom című könyvemben önálló fejezet foglalkozik a pályaválasztás, továbbképzés, átképzés témakörével, kitárgyalva valamennyi szempontot, melyeket figyelembe kell vennünk, amikor a jövőnket építjük egy gyorsan fejlődő világban.

 Amit nem láttam előre, az, hogy megérkezik a járványok kora, és ez új szabályokat hoz.

 Amiben változás történt, az egyrészt az a sebesség, amivel az Ipar 4.0 elterjed a világban, másrészt néhány területen komoly változások történtek. Ilyen például a turizmus, ahol előrejelzésem szerint az emberi kapcsolatok fontossága miatt leépítések nem lesznek a negyedik ipari forradalom hatására. Lényegében az igaz, hogy a technológia fejlődése nem veszélyezteti annak a mintegy 410 ezer embernek a megélhetését, akik Magyarországon a turizmusból élnek – a járvány azonban megtette.

 Nehéz prognosztizálni, hogy a turizmus, mint iparág hogyan alakul majd át, de abban biztosak lehetünk, hogy azok a területei, melyek részben vagy egészében digitalizálhatók, stabilak maradnak.

 

 

További izgalmas témák Beck Zsolt Válság vagy forradalom? című könyvében találhatóak. Rendeld meg itt: https://www.valsagvagyforradalom.hu

Válság lesz vagy forradalom?

 A 2019-es Válság vagy forradalom című könyvben arra vállalkoztam, hogy előrelátom az elkövetkező bő tíz évet, leírom, milyen lesz 2030, és milyen út vezet el oda.

 Természetesen maradtam a kaptafánál, nem mindenre kiterjedően szerettem volna jósolni, hanem csupán szűken vett szakterületemen: a magyar munkaerőpiacon.

 A prognózist a technológiai fejlődésre alapoztam, mert minden látszat ellenére a technológia meghatározóbb tényező a történelemben, mint a gazdaság és a politika. E két utóbbi váratlan eseményeket hozhat, melyeket nem látunk előre, de a tartós trendeket mégis az új technológiák megjelenése és elterjedése határozza meg.

 A könyvben arra helyeztem a hangsúlyt, hogy megmutassam a folyamatokat, hogy az olvasók előre felkészülhessenek. Ebben a cikkben egy kicsit fordítok a nézőponton, úgy teszek, mintha már minden bekövetkezett volna.

 Különös, hogy 2019-ben mennyire nem látta előre senki a 2020-as járványt és a megszorításokat, mégis, mindaz, ami történt, csupán felgyorsította azokat a változásokat, melyekről a könyv szól.

 Tehát, vegyük úgy, hogy ma 2030 van.

 Ugorjunk fel az internetre, nyissuk ki az ablakot, menjünk, kocsikázzunk egy kicsit.

 Nézzük, milyen a világ!

 Egyetlen évtized…

 Ha arra vállalkozunk, hogy belekukkantsunk a jövőbe, hajlamossá válunk arra, hogy elengedjük a fantáziánkat.

 Nem is kell messzire mennünk, elég, ha előkeressük, hogyan képzelték az emberek a 80-as években a 2000-es éveket. Repülő autók, holdvárosok, napi űrjáratok, csupa elvadult, romantikus elképzelés. Természetesen ezek az álomképek nem elemzéseken alapultak, csupán a média által kondicionált fantázián.

 Egyetlen évtized nem nagy idő, úgy elröppen, hogy észre sem vesszük.

 Tíz éve nagyjából úgy néztem ki, ahogyan ma. Nagyjából azt csináltam, amit ma. Nagyjából ugyanazok az emberek vettek körbe, akik ma. Mintha minden hajszálra ugyanolyan lenne ma is, mint akkor.

 Erőltetnem kell az emlékezetemet, hogy felszínre hozzam, mi volt 2010-ben. Eszembe jut az iPhone, ami akkor még nagyon új volt. Eszembe jut az első Tesla. A SpaceX első sikeres kilövése. Ezek mind akkortájt történtek, és azóta mindegyik részévé vált a történelemnek, eltérő jelentőséggel.

 Kutatnom kell, hogy felelevenítsem, mi minden történt a röpke tíz év alatt, és ha ez ennyire elmerült, ha ennyire nem égbekiáltóan egyértelmű, akkor ez az évtized nem is volt olyan kiemelkedő, nem igaz?

 Pedig az volt, hiszen elindult a negyedik ipari forradalom, és számtalan akkori siker mára nagyon meghatározó tényezővé fejlődött. Ugyanakkor az évtizedek nem egyformán jelentősek, az előttünk álló kiemelkedik a sorból, mert egy ipari forradalom felfutásával fog telni.

 2030 még nem a sci-fi, mégis, valahogy minden olyan más lesz, mint 2020-ban volt.

 A technológia első hulláma

 A negyedik ipari forradalom technológiái két nagy hullámban érkeznek, mindkettő igen komoly változásokat hoz. Az első hullám éppen 2030-ban tetőzik majd. Ezek a technológiák a következők: AI, big data, generált valóságok, 5G, dolgok internete, és az adattudomány elterjed széltében-hosszában.

 Ma, 2030-ban ezek a technológiák az életünk minden szintjén jelen vannak: az államigazgatásban, a bíróságokon, a munkahelyeken, az egészségügyben, a bankokban, a szórakoztatóiparban, a médiában – bármerre nézünk, mindenhol.

 A kis zöldséges pavilonban AI szervezi a rendelést, a szállítást, a nyitvatartást, a taxivállalatokban AI tervezi a rendelések sorrendjét sofőrre lebontva, az élelmiszerboltban digitális asszisztens segíti a munkát…

 A rendészeti drónok néhány száz és néhány ezer méteres magasságban dolgoznak, figyelik a forgalmat, besegítenek a rendőrségnek.

 Kínában a WeChat applikációnak 1 milliárd felhasználója van: közösségi média, fizetőeszköz, számtalan funkciót ötvöz magában. A működéséről annyit, hogy az egyik felhasználó megszegett egy közlekedési szabályt valahol Kínában, késő éjjel, és abban a másodpercben már jött is az üzenet, hogy a büntetést levonták a számlájáról. Ma, 2030-ban, a WeChat klónok valamennyiünk telefonján megtalálhatók.

 Automaták és robotok

 A könyvelés, a banki szolgáltatások, az adóhatóság összeolvadtak, automatizálódtak, ami felszámolt néhány szakmát.

 A biztosítótársaságok, az ügyvédek és a bankok szinte valamennyi szolgáltatásukat rábízták a szoftverekre és az AI-kra, embert igen nehéz elérni akár telefonon, akár személyesen. Szakértőt csak a stratégiákba vonnak be, illetve a bonyolultabb esetekbe.

 A Call Centerekben digitális asszisztensek dolgoznak, meg itt-ott egy-egy ember, a legjobbak, akik a nagyon különleges ügyeknél átveszik a stafétát.

 Az ingatlanpiacon néhány száz ügynök tevékenykedik, az eladások nagyobbik részét AI-k és szoftverek bonyolítják le, interaktív videókkal és VR támogatással. (Megjegyzendő, hogy ez magyar sajátosság, míg nálunk az ügynökök szerepe rohamosan csökken, nemzetközi szinten nincs változás.)

 A kereskedelem nem alszik már, és úgy tűnik, nem is fog soha többé. Bármely napszakban, bármely percben elérhetünk mindent, a rendeléseket azonnal szállítják, ahová csak óhajtjuk.

 A mezőgazdaságban, élelmiszeriparban már látni az új hajnalt, már jönnek az első nagy változások, amik azt mutatják, az évezredes hagyományok ideje lassan lejár.

 Azért az ember az úr

 Ma, 2030-ban az ember már eltűnt innen-onnan, vagy kezd eltűnni, máshol megmaradt a helyén, megint máshol pedig nagyobb szerepet kapott, mint előtte.

 A média, ahogyan régen ismertük, határozottan eltűnőben van. Az újabb generációk soha nem néznek TV-t, soha nem hallgatnak rádiót, soha nem olvasnak újságot, számukra csak a közösségi média létezik, és amatőr médiumokat követnek, mert úgy vélik, azok kevésbé elfogultak és emberibbek.

 Rengeteg a coach, a terapeúta, a személyi edző, a prevencióval foglalkozó egészségügyi szakember, a betegápoló.

 Egyre több a művész.

 A képzőművészet reneszánszát éli.

 A mindenre kiterjedő automatizálás és a kiberfizikai rendszerek korában az emberi személyiség, az érzelmek, a személyes jelenlét, az egyediség különleges értékkel ruházódik fel.

 Az élethosszig tartó tanulás széles körben elterjedt eszme és igény.

 Annak az oktatásnak, amit 2020-ban ismertünk, leáldozott, ez ma már általános vélekedés. A régi oktatási rendszer nehézkes, képtelen lépést tartani az ipar rendkívül gyorsan változó igényeivel.

 Ami azt illeti, a HR sem a régi. Nem általános pozíciókra keresünk embert, vagy kevésbé általánosra specialistát, hanem rendkívül pontosan körülírt pozícióba viszünk arra a konkrét munkakörre ráképzett munkavállalót, aki rendelkezik valamennyi elvárt soft és hard skillel. Az új munkatárs azonnal helyére kerül, ahol úgy végzi a dolgát, mintha éveket töltött volna a cégben.

 A zöld mindenhol jelen van, mintha ez lenne az élet színe. Az új mezőgazdaság elfordította a földeket, vízszintesből függőlegesek lettek, és ott vannak mindenhol, a lakásokban, az utcákon, a boltokban, mert nagy divat lett termeszteni, és a levegő is tisztább tőle.

 Nos, én ezt láttam 2030 tavaszán, Budapesten. A látásom tiszta, tévedések nincsenek. Azok, akik figyeltek a fejlődésre, átélik a forradalmat, azok, akik nem, átélik a válságot.

 

További izgalmas témák Beck Zsolt Válság vagy forradalom? című könyvében találhatóak. Rendeld meg itt: https://www.valsagvagyforradalom.hu

3. rész

 

3. rész

 Az előző részek tartalmából

 Cikksorozatunk első és második részében bemutattunk néhány feltörekvő technológiát, melyek idővel jelentős változásokat hoznak majd a világunkba és az életünkbe.

 Ezek a technológiák a következők voltak:

 1. zárt ökoszisztéma

2. 4D nyomtatás

3. metaanyag

4. molekuláris elektronika

5. nulla energiafelhasználású épület

6. aerogél

7. digitális illattechnológia

8. energiaaratás

9. kupolaváros

 E 9 fejlesztés között találunk olyat, ami már az életünk része, ám nem sikerült még maximálisan kihasználni a benne rejlő potenciált, és olyat is, ami kísérleti fázisban van.

 A 3. rész tartalmából

 Az emerging technologies (feltörekvő technológiák) roppant érdekes terület, mert ha komolyan tanulmányozzuk, beleláthatunk a jövőbe.

 Az alapvető kérdések felkorbácsolják a kíváncsiságunkat: mi volt az alapötlet, hol tartanak a munkálatok, honnan van a finanszírozás, mi motiválja a kutatókat, és milyen változások lesznek, amikor majd egy-egy ilyen új technológia elterjed?

 Jelen cikkben a következőket fogjuk sorra venni és megvizsgálni:

 1. dinamikus páncél

2. exocortex

3. okostextíl

4. precíziós medicina

 Dinamikus páncél

 Az ember erőszakos, mert a természetből jött, ahol erőszakosnak kellett lennie. Az eltelt évezredek során finomodtunk, sokféle eszközt találtunk ki örökségünk megzabolázára, az etikán és erkölcsön át a törvényekig bezárólag, de még bőven van dolgunk addig, mire levetkőzzük kondicionáltságunkat.

 A hadviselés történelme a támadás és védekezés vetélkedésének történelme. Az íj ellen fából készült pajzsokat vetettünk be, amire egyre erősebb íjak születtek, amire egyre erősebb pajzsok kifejlesztése volt a reakció. Az ágyúk ellen vastag falakat emeltünk, ami egyre erősebb ágyúkat hívott életre, ami egyre vastagabb falakat.

 Az 1980-as évektől megjelentek a kompozit páncélok, melyek több rétegből álltak, a rétegek pedig eltérő funkcióval rendelkeztek.

 A dinamikus vagy elektronikus páncélzat igen erős elektromos áramot használ arra, hogy hatástalanítsa a töltetet oly módon, hogy megszakítja a töltet robbanási folyamatát. (Ez egy leegyszerűsített magyarázat, ami arra szolgál, hogy elkerülhessük a kumulatív lőszerek fizikájának ismeretését, ami nem tárgya e cikknek.)

 A technológia jelenleg a prototipusoknál tart. Ha elterjed, számtalan katona és polgári személy életét menti majd meg. Ezzel előnyre tesz szert a védelem, amely a támadófegyverek fejlesztéséhez vezet.

 Exocortex

 Angolul brain-computer interface, általánosan használt tövidítése a BCI. Nevezik még neural control interface-nek, mind-machine interface-nek, direct neural interface-nek vagy brain-machine interface-nek.

 Ez egy agy-számítógép interfész, amely közvetlen kapcsolatot létesít az agy és valamely számítógép, vagy berendezés között. A beviteli eszköz kiiktatása közvetlenné, és rendkívül gyorssá teszi az adatátvitelt, olyan szintre emelve ezzel a sebességet, ami beviteli eszközzel (például billentyűzettel) soha nem érhető el.

 Az exocortex (vagy BCI) segítségével adatokat lehet kinyerni az emberi agy- és idegműködésből, vagy ki lehet egészíteni az elme funkcióit számítógépes háttérrel, de lehet vele gépeket, fegyvereket, akár járműveket is vezérelni. Például az űrhajóval összekapcsolt pilóta gyakorlatilag a gondolataival irányítja a járművét. Ez a lehetőség töredékére csökkenti a kiképzési időt, és nagyságrendekkel javítja az irányítás hatékonyságát.

 Más felhasználási terület a sérült idegrendszer vagy agy feljavítása, a lebénult emberek gyógyítása. Megint más terület a csendes kommunikáció, az úgynevezett „szintetikus telepátia”, melyet az USA hadserege fejleszt legalább 20 éve.

 2021-ben Elon Musk exocortex cége, a Neuralink bejelentette, hogy eszközükkel képessé tettek egy sertést arra, hogy irányítson egy videojátékot.

 A technológia fejlesztés alatt áll, vannak sikeres kísérletek, több éves tesztek, de a kibontakozás még messze van, az alkalmazási területek egy része csupán hipotetikus. Ha az exocortex kiforr és elterjed, lesz egy világunk, melyet az emberek a gondolataikkal működtetnek.

 Okostextíl

 Angolul smart textiles. Olyan textíliákat sorolnak ebbe a kategóriába, melyek tulajdonságai megváltoznak a környezet vagy a viselő igényei szerint.

 Két felhasználási terület létezik: az egyik a divat, a másik a teljesítményfokozás.

 Az esztétikai felhasználás olyan öltözeteket céloz, amelyek különféle színben világítanak vagy változtatják a színüket. Például a zene hatására vagy a viselő érzelmeihez igazodva vesz fel különféle színeket.

 A teljesítményfokozás területe a sport, az egészségügy és a hadsereg. Ezek az öltözetek szabályozhatják a testhőmérsékletet, a légellenállást, a láthatóságot, a gyorsaságot, az erőt, az ellenállóképességet a szélsőséges időjárási körülmények között, de akár regenerációs hatóanyagokat is kibocsáthatnak a szükséges helyeken.

 A technológia jelenleg kutatási fázisban van. A benne rejlő potenciál több iparág számára is vonzó. Ha elterjed, olyan szürreális dolgok válnak valósággá, mint például az Északi-sarkon sétáló öltönyös turista, aki nem fázik.

 Precíziós medicina

 Angolul personalized medicine, azaz személyre szabott medicina, vagy precision medicine, azaz precíziós medicina.

 Ez egy olyan modell, amely a tömegipar-szerű egészségügyi rendszert váltaná fel.

 Az embereket különféle kategóriákba osztják, és az adott kategóriákra szabott gyógymódokat, gyógyszereket, eljárásokat ajánlanak, amely növeli a hatékonyságot és csökkenti a mellékhatásokat és váratlan eseményeket.

 Ennek legmagasabb szintje az abszolút értelemben vett személyes ellátás, amely nem kategóriára, hanem a konkrét személyre szabja az ajánlást. Ezzel lehetővé válna a legmagasabb szintű hatékonyság nulla vagy közel nulla mellékhatással. Gyakorlatilag csodaszámba menő gyógyulásokat lehetne általánossá tenni.

 A profi sport legmagasabb szintjein, ahol a jelenleg elérhető tudást van mód és lehetőség használni, olyan étrendet írnak elő a sportolóknak, olyan edzéstervet készítenek, amely igazodik a genetikai adottságaihoz. Olyan tudományterületek állnak ezek hátterében, mint a nutrigenomika, a nutrigenetika és az epigenetika.

 A precíziós medicina meg tudná mondani, hogy egy konkrét személy életmódja mihez fog vezetni. Nagyon pontosan. Nem tippelgetve, hogy cukorbetegség lehet belőle, vagy rák, vagy stroke, vagy izületi kopás, hanem pontosan: mi, mikor, hol, és mi okozza.

 Például, ha elhagyja ezt és ezt az ételt, ezt és ezt teszi, akkor nem lesz belőle 14 év 3 hónap és 11 nap múlva embólia, gyomorfekély, vagy valami más.

 A technológia, illetve e modell jelenleg kutatás és kísérletezés fázisban van, egyes eredményeit elszórtan alkalmazzák.

 Amikor ez elterjed a társadalomban, ma még félelmetes betegségek tűnnek el.

 Az orvostudomány lehetőségeire gondolva a statisztikák jutnak eszünkbe, azok azonban nem a tudomány lehetőségeit, hanem az egészségügy lehetőségeit mutatják: egy embereket kezelő tömegipar lehetőségeit. A személyreszabottság a gyógyítás új dimenziója.

 

További izgalmas témák Beck Zsolt Válság vagy forradalom? című könyvében találhatóak. Rendeld meg itt: https://www.valsagvagyforradalom.hu

2. rész

 

Az előző rész tartalmából

 Cikksorozatunk nyitó írásában röviden áttekintettük, hogy mi is az a feltörekvő technológia (emerging technologies), és megvizsgáltunk 5 ilyen új fejlesztést, illetve fejlesztési irányt.

 A következőket:

 1. zárt ökoszisztéma

2. 4D nyomtatás

3. metaanyag

4. molekuláris elektronika

5. nulla energiafelhasználású épület

 Röviden megnéztük, mik ezek, mely területen van vagy lesz szerepük, mekkora hatás várható, ha elterjednek, és hol tartanak a fejlesztések.

 A 2. rész tartalmából

 Ezúttal a következő feltörekvő technológiákat vizsgáljuk meg az eddigi szempontjaink alapján:

 1. aerogél

2. digitális illattechnológia

3. energiaaratás

4. kupolaváros

 Aerogél

 Az aerogél története egy fogadással kezdődött, 1931-ben. A vegyészmérnök Samuel Stephens Kistler fogadást kötött kollégájával, Charles H. Learneddel, mely szerint olyan zselét kellett előállítania, amelyben a folyadékot gázzal helyettesíti, anélkül, hogy ez a zsellé szerkezeti összeomlását eredményezte volna.

 Az aerogél ultrakönnyű, áttetsző, szilárd „hab”, amely képes saját tömegének kétezerszeresét megtartani károsodás nélkül. Az ennél nagyobb terhelés deformálja, és végül üvegként törik. Ez a legalacsonyabb sűrűségű szilárd anyag, amelynek 99,8 százaléka gáz.

 Használják hőszigetelésre, energiaelnyelésre, sűrítőanyagként.

 Az aerogél régóta ismert, elterjedt, általánosan használt. Mindezek ellenére a feltörekvő technológiák közé sorolják. Hogyan lehetséges ez?

 A válasz az, hogy az aerogél még nincs a helyén. A mai napig „early uses”, azaz korai felhasználású anyagként definiálják. A fejlődés folyamatos, adalékanyagokkal képesek feljavítani a tulajdonságait, létrehoztak hajlékony verziókat, azonban maga a lehetőség, hogy gázokat szilárd anyagként használjanak, elképesztő. A jövőben a mikroelektronika és a 3D nyomtatás nagy áttöréseinek fontos eleme lesz.

 Digitális illattechnológia

 Angolul digital scent technology vagy olfactory technology. Az „olfactory” a szaglásra, szaglószervre utal. Az illattechnológia az illatok, illetve szagok megjelenítésével foglalkozó mérnöki tudomány. Célja kiterjeszteni a szórakozás és az oktatás élményét.

 Az elsődleges cél a weboldalak, filmek, zenék és videojátékok kiegészítő eszközének megalkotása, amely erőteljesebb és maradandóbb élményekhez vezet.

 Az 1950-es évektől a mai napig rendszeresen jelennek meg különféle szerkezetek, melyek egyike sem tudott elterjedni, ami jól mutatja, hogy az elsőre semmiségnek tűnő probléma mekkora nehézségeket rejt magában.

 A hőskorban mozikba állítottak be néhány berendezést, majd gyorsan le is szerelték azokat a közönség hangos tiltakozása miatt. Bár az ötlet jó volt, elég, ha abba belegondolunk, hogy a nézőtéren ülőkhöz az illatokat ventillátorokkal juttatták el, ami egyrészt azt eredményezte, hogy távolságtól függően akár több másodpercnyi késéssel érkeztek meg egyesekhez, másrészt az illatok itt-ott megálltak a légtérben, és elkezdtek keveredni egymással.

 Például a csatorna-jelenethez kikevert átható bűz csak a következő jelenetre érkezett meg, melyben egy estélyi ruhás nő mondott beszédet a jól öltözött társaságnak. Egyesek politikai állásfoglalást is bele láthattak az ilyesmibe, ami garantálta a botrányt.

 A legfrissebb fejlesztések a VR technológiát egészítik ki, a virtuális valóság szemüveghez kapcsolható apró eszközként, amely az eddigi próbálkozásoknál hatásosabban mélyítheti el az élményt.

 A technológia jelenleg fejlesztés alatt áll, a nagy áttörés még várat magára. A valószerű élményt nyújtó megoldás, megfelelő szabályozhatóság mellett, jelentős mértékben felerősítené akár a szórakozás, akár a tanulás élményét. A tanulásnál az újabb érzékszerv bekapcsolása jelentős mértékben megemeli annak hatékonyságát, ami a képzési idők csökkenésében mérhető.

 A VR pszichoterápiás eszközként való használata óriási forradalmat jelent majd, és ehhez az illattechnológia fontos terület lesz.

 Energiaaratás

 Angolul energy harvesting a megnevezés, amely energiaaratást jelent. A harvest szó fordítható begyüjtésnek, betakarításnak, szüretelésnek is. További elnevezések az angol szakirodalomban: power harvesting, energy scavening, ambient power.

 Az ötlet lényege, hogy a környezetünkben található szabad energiaforrásokból minimális energiákat gyűjtünk össze, és ezzel tápláljuk az alacsony energiaigényű berendezéseinket. Mondhatni, ingyen energiával látjuk el az olyan eszközeinket, mint például a telefon, óra, tablet, hallókészülék, egészségügyi berendezések, implantátumok, hordozható műszerek, drónok (stb.).

 A környezetben található szabad energiák a következők: fény, szél, nap, bomlás, testmozgás, rádióhullámok, vérnyomás, elektrosztatika, légnyomás stb.

 Úgy lehet ezt elképzelni, mint a lefedettséget a rádiónál, tévénél, internetnél, különféle szolgáltatásoknál, amit megfelelő eszközzel használni tudunk.

 A környezeti energia ott van körülöttünk, része a világunknak, néhány ezek közül része a testünknek, a biológiai működésünknek, ott van akkor is, ha nem használjuk fel, és ott van akkor is, ha az energiaaratás technológiáival „megcsapoljuk”.

 Az energy harvesting technológia jelenleg fejlesztés alatt áll, néhány startup erre fókuszál.

 Mit eredményezne, ha kereskedelmi forgalomba kerülnének a megbízhatóan, jó hatásfokkal működő, elérhető árú eszközök, melyek a környezeti energiát használják a működéshez, és nem igényelnek másféle energiát?

 Ennek gazdasági, ipari, környezetvédelmi hatásai rendkívül kedvezőek lennének mindannyiunk számára.

 Kupolaváros

 Az angol elnevezés a domed city, ami kupolavárost jelent.

 Ez egyike a tipikus sci-fi toposzoknak, egyike a leginkább jellegzetes formáknak, melyek megtalálhatók az apokaliptikus Földön, a tengerek-óceánok mélyén, a Holdon, a Marson, a Vénuszon, meg mindenféle ismeretlen bolygón. A sci-fi írók mellett a jövőkutatók is kedvelik a 20. század eleje óta.

 A kupolaváros egy olyan zárt vagy csak részlegesen zárt, állandó vagy időlegesen fennálló tetőburkolat, amely közös kupola alá von egy várost.

 A kupola védelmet nyújt a szennyezett atmoszféra, különféle erős sugárzások, túl magas vagy túl alacsony hőmérséklet, túl nagy vagy túl kicsi nyomás ellen, illetve, levegő híján biztosítja a levegőt az alatta élőknek.

 A kupola alatt szabályozható a hőmérséklet, a légnyomás, a levegő összetétele.

 Az 1960-as és 70-es években mérnökök, építészek és más szakértők komolyan vizsgálták a városméretű kupolák megépítésének lehetőségeit. Azóta több javaslat is született, melyekből mindmáig semmi nem valósult meg. 2010-ben Szibériában, 2014-ben Dubaiban születtek tervek nyitott kupolaváros megépítése, de végül mindkettőt elvetették.

 Sajnálatos módon az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás, az egyre növekvő környezetszennyezés nem engedi, hogy a téma lekerüljön a napirendről. Úgy tűnik, a nem olyan távoli jövőben szükségünk lesz hasonló megoldásokra, bolygónk felszínén is. Az építkezés mérnöki kihívása rendkívüli – azonban a mérnöki találékonyság

Emerging 

Angolul emerging technologies, magyarul feltörekvő vagy új technológia a megnevezése azoknak a technológiáknak, amelyek izgalmasak, ígéretesek, roppant nagy potenciál rejlik bennük, de majd csak a jövőben fognak megvalósulni, illetve elterjedni.

 Ezen technológiák egy része már kereskedelmi forgalomban van, de még nem terjedt el, nem kiforrott, vagy épp bevezetés előtt áll, esetleg tesztelés alatt, haladnak a prototípus felé, még a tervezőasztal-fázisnál járnak.

 Egy technológia, ami nagyon fejlett koncepcionálisan, lehet nagyon fejletlen a megvalósításban. Ilyen például a nanomedicina, aminek nincs történelmi előképe, tehát mint koncepció, rendkívül fejlett, de még gyerekcipőben jár, kevés a tapasztalat, messze nem kiforrott még eszközként és eljárásként.

 Az álmok néha megelőzik a korukat, vagy az adott társadalmi berendezkedésben nem kapnak esélyt, idővel mégis megvalósulhatnak. Elég, ha arra gondolunk, mikor jelentek meg az első nagyon kezdetleges „tengeralattjárók”, és mikor váltak rutinosan használható járművekké, vagy mennyi évezred telt el a repülés álmának első ábrázolásától a megvalósulásig.

 Tervezőasztal és kereskedelmi forgalom

 Vannak olyan feltörekvő technológiák, amelyek már az életünk részét képezik, de még nem kiforrottak, és széles körű használatukra még várni kell.

 Ilyenek a klasszikus Ipar 4.0 technológiák: 

AI (mesterséges intelligencia)

Big Data

Dolgok Internete

VR (virtuális valóság)

AR (kiterjesztett valóság)

5G

3D nyomtatás

önvezető autó

nanotechnológia

kvantuminternet

kvantumszámítógép

új építészet

 Számtalan cikkben érintettük már ezeket, valamint még egy könyv is íródott, amelyben azt jártuk körbe, mik ezek a technológiák, hol tartanak a fejlődésben, és milyen hatással lesznek a munkaerőpiacra az elkövetkező 10 évben.

 (A könyv címe: Válság vagy forradalom.)

 Jelen cikkben néhány kevéssé ismert feltörekvő technológiát szeretnék bemutatni. Ha ezek bármelyike kiforr és elterjed, a világ megváltozik.

 Hagyjuk ki a mesterséges élelmiszert, a 6G-t, az űrturizmust, a nyomtatott szerveket, és nézzünk néhány igazi különlegességet:

zárt ökoszisztéma

4D nyomtatás

metaanyag

molekuláris elektronika

nulla energiafelhasználású épület 

Zárt ökoszisztéma

Angolul Closed Ecological System, a rövidítése CES

A zárt ökoszisztéma nem folytat anyagcserét a rendszeren kívüli világgal. Nem hoz be kívülről energiát, táplálékot, vizet, és nem visz ki hulladékot. Az egyetlen kivétel a fény. 

A Föld egy zárt ökoszisztéma. 

A terület kutatásának célja a különleges, az ember számára élhetetlen környezetekben létesített kolóniákon az élet fenntartása. Ilyen környezet például sok ezer méter mélyen a földfelszín alatt vagy a világűrben keringő űrállomás vagy távoli cél felé utazó űrhajó.

 A legismertebb kísérletek az amerikai Biosphere, az európai MELISSA, vagy az orosz BIOS3.

 4D nyomtatás

 A 3D nyomtató 3 dimenziós tárgyakat nyomtat digitális modellek alapján. A 4D nyomtatás kiegészíti a tárgyat az alakváltás képességével. A tárgy bizonyos környezeti tulajdonságokra reagál, ilyen a hőmérséklet vagy a páratartalom változása, víz jelenléte, elektromos inger, hang stb.

 Az így készült tárgy például képes arra, hogy különféle hőmérsékletekre különféle formaváltozásokkal reagáljon. Egy épületnek például kinyílik az egyik oldalfala és megemelkedik a teteje, ha meleg van, ha pedig hideg, bezárul.

 Egy öltözék rugalmassá vagy merevvé válik, ha víz vagy áramütés éri, vagy a megfelelő hangnak teszik ki.

 Ez egyfajta programozható anyag, vagy emlékező anyag, ami energia nélkül transzformálódik adott ingerek hatására.

 Jelenleg kutatás és fejlesztés alatt áll.

 Metaanyag

 Mesterséges anyagtípus, amelynek tulajdonságai a természetben nem találhatók meg.

 A metaanyagok egyedi képességeiket struktúrájukból nyerik, alakjuk, geometriájuk, méretük, elrendezésük (stb.) adja különleges elektromágneses tulajdonságaikat, nem pedig azon alapanyagok, melyekből összeállítják.

Felhasználási területek igen sokfélék: orvosi eszközök, űripar, napenergia, hadászat, kommunikáció, és így tovább.

 Az úgynevezett negatív indexű metaanyagból készült fal, burkolat vagy akár öltözet bizonyos hullámtartományok számára láthatatlan, például nem lenne képes érzékelni a radar, vagy akár az emberi szem. Igen, a csatatéren láthatatlan harcosok metaanyag ruhába öltöznének.

Jelenleg sikeres kísérletek történtek bizonyos metaanyagokkal, más alkalmazásokat még kutatják, bizonyos felhasználási módok pedig hipotetikusak csupán.

 Molekuláris elektronika

 A molekuláris elektronika a nanotechnológia része, magában foglalja a fizika, a kémia és az anyagtudomány vonatkozó területeit. Molekuláris építőanyagokat, valamint eljárásokat kutat és használ.

 Az elektronikai tulajdonságok molekuláris szintű szabályozása rendkívüli méretcsökkentést tesz lehetővé, továbbá pedig azzal kecsegtet, hogy lehetővé teszi a Moore-törvény kiterjesztését.

 A miniatürizálás végső célja az egymolekulás egységekből épített elektronikai berendezések megvalósítása. Ez olyan változásokat hozna a technológiában, amibe belegondolni is szédítő: eljönne a nanotechnológia, a nanorobotok kora.

 A szakterület kutatás és fejlesztés alatt áll.

 Nulla energiafelhasználású épület

 Angolul Zero Energy Building, rövidítése ZEB.

 Egy ilyen épületnek az éves energiafelhasználása nulla. Ez lenne az abszolút definíció. Vannak eltérések a ZEB pontos meghatározásában, bizonyos szervezetek a jelentősen csökkentett energiafelhasználást is már ide sorolják, mely ellen más szervezetek erősen tiltakoznak.

 A lényege ennek a technológiai rendszernek az, hogy egyrészt lecsökkentse, vagy méginkább lenullázza a foszilis energia felhasználását, másfelől ezáltal lecsökkentse vagy megszüntesse a tőlük való függőséget. Az épület kizárólag a helyszínen előállított tiszta energiával működik.

 Az igazi ZEB épületnek nincs villany-, gáz-, fűtésszámlája. Nincs összekapcsolva az energiaszolgáltatókkal, a nagy energiahálózatokkal. A károsanyagkibocsátása nulla, nem hagy ökológiai lábnyomot, karbonsemleges.

 Mindez már létezik, a technológiák fejlődnek, a lehetőség egyre népszerűbb.

 

További izgalmas témák Beck Zsolt Válság vagy forradalom? című könyvében találhatóak. Rendeld meg itt: https://www.valsagvagyforradalom.hu

1. rész

 

1. rész 

Emerging 

Angolul emerging technologies, magyarul feltörekvő vagy új technológia a megnevezése azoknak a technológiáknak, amelyek izgalmasak, ígéretesek, roppant nagy potenciál rejlik bennük, de majd csak a jövőben fognak megvalósulni, illetve elterjedni.

 Ezen technológiák egy része már kereskedelmi forgalomban van, de még nem terjedt el, nem kiforrott, vagy épp bevezetés előtt áll, esetleg tesztelés alatt, haladnak a prototípus felé, még a tervezőasztal-fázisnál járnak.

 Egy technológia, ami nagyon fejlett koncepcionálisan, lehet nagyon fejletlen a megvalósításban. Ilyen például a nanomedicina, aminek nincs történelmi előképe, tehát mint koncepció, rendkívül fejlett, de még gyerekcipőben jár, kevés a tapasztalat, messze nem kiforrott még eszközként és eljárásként.

 Az álmok néha megelőzik a korukat, vagy az adott társadalmi berendezkedésben nem kapnak esélyt, idővel mégis megvalósulhatnak. Elég, ha arra gondolunk, mikor jelentek meg az első nagyon kezdetleges „tengeralattjárók”, és mikor váltak rutinosan használható járművekké, vagy mennyi évezred telt el a repülés álmának első ábrázolásától a megvalósulásig.

 Tervezőasztal és kereskedelmi forgalom

 Vannak olyan feltörekvő technológiák, amelyek már az életünk részét képezik, de még nem kiforrottak, és széles körű használatukra még várni kell.

 Ilyenek a klasszikus Ipar 4.0 technológiák: 

AI (mesterséges intelligencia)

Big Data

Dolgok Internete

VR (virtuális valóság)

AR (kiterjesztett valóság)

5G

3D nyomtatás

önvezető autó

nanotechnológia

kvantuminternet

kvantumszámítógép

új építészet

 Számtalan cikkben érintettük már ezeket, valamint még egy könyv is íródott, amelyben azt jártuk körbe, mik ezek a technológiák, hol tartanak a fejlődésben, és milyen hatással lesznek a munkaerőpiacra az elkövetkező 10 évben.

 (A könyv címe: Válság vagy forradalom.)

 Jelen cikkben néhány kevéssé ismert feltörekvő technológiát szeretnék bemutatni. Ha ezek bármelyike kiforr és elterjed, a világ megváltozik.

 Hagyjuk ki a mesterséges élelmiszert, a 6G-t, az űrturizmust, a nyomtatott szerveket, és nézzünk néhány igazi különlegességet:

zárt ökoszisztéma

4D nyomtatás

metaanyag

molekuláris elektronika

nulla energiafelhasználású épület 

Zárt ökoszisztéma

Angolul Closed Ecological System, a rövidítése CES

A zárt ökoszisztéma nem folytat anyagcserét a rendszeren kívüli világgal. Nem hoz be kívülről energiát, táplálékot, vizet, és nem visz ki hulladékot. Az egyetlen kivétel a fény. 

A Föld egy zárt ökoszisztéma. 

A terület kutatásának célja a különleges, az ember számára élhetetlen környezetekben létesített kolóniákon az élet fenntartása. Ilyen környezet például sok ezer méter mélyen a földfelszín alatt vagy a világűrben keringő űrállomás vagy távoli cél felé utazó űrhajó.

 A legismertebb kísérletek az amerikai Biosphere, az európai MELISSA, vagy az orosz BIOS3.

 4D nyomtatás

 A 3D nyomtató 3 dimenziós tárgyakat nyomtat digitális modellek alapján. A 4D nyomtatás kiegészíti a tárgyat az alakváltás képességével. A tárgy bizonyos környezeti tulajdonságokra reagál, ilyen a hőmérséklet vagy a páratartalom változása, víz jelenléte, elektromos inger, hang stb.

 Az így készült tárgy például képes arra, hogy különféle hőmérsékletekre különféle formaváltozásokkal reagáljon. Egy épületnek például kinyílik az egyik oldalfala és megemelkedik a teteje, ha meleg van, ha pedig hideg, bezárul.

 Egy öltözék rugalmassá vagy merevvé válik, ha víz vagy áramütés éri, vagy a megfelelő hangnak teszik ki.

 Ez egyfajta programozható anyag, vagy emlékező anyag, ami energia nélkül transzformálódik adott ingerek hatására.

 Jelenleg kutatás és fejlesztés alatt áll.

 Metaanyag

 Mesterséges anyagtípus, amelynek tulajdonságai a természetben nem találhatók meg.

 A metaanyagok egyedi képességeiket struktúrájukból nyerik, alakjuk, geometriájuk, méretük, elrendezésük (stb.) adja különleges elektromágneses tulajdonságaikat, nem pedig azon alapanyagok, melyekből összeállítják.

Felhasználási területek igen sokfélék: orvosi eszközök, űripar, napenergia, hadászat, kommunikáció, és így tovább.

 Az úgynevezett negatív indexű metaanyagból készült fal, burkolat vagy akár öltözet bizonyos hullámtartományok számára láthatatlan, például nem lenne képes érzékelni a radar, vagy akár az emberi szem. Igen, a csatatéren láthatatlan harcosok metaanyag ruhába öltöznének.

Jelenleg sikeres kísérletek történtek bizonyos metaanyagokkal, más alkalmazásokat még kutatják, bizonyos felhasználási módok pedig hipotetikusak csupán.

 Molekuláris elektronika

 A molekuláris elektronika a nanotechnológia része, magában foglalja a fizika, a kémia és az anyagtudomány vonatkozó területeit. Molekuláris építőanyagokat, valamint eljárásokat kutat és használ.

 Az elektronikai tulajdonságok molekuláris szintű szabályozása rendkívüli méretcsökkentést tesz lehetővé, továbbá pedig azzal kecsegtet, hogy lehetővé teszi a Moore-törvény kiterjesztését.

 A miniatürizálás végső célja az egymolekulás egységekből épített elektronikai berendezések megvalósítása. Ez olyan változásokat hozna a technológiában, amibe belegondolni is szédítő: eljönne a nanotechnológia, a nanorobotok kora.

 A szakterület kutatás és fejlesztés alatt áll.

 Nulla energiafelhasználású épület

 Angolul Zero Energy Building, rövidítése ZEB.

 Egy ilyen épületnek az éves energiafelhasználása nulla. Ez lenne az abszolút definíció. Vannak eltérések a ZEB pontos meghatározásában, bizonyos szervezetek a jelentősen csökkentett energiafelhasználást is már ide sorolják, mely ellen más szervezetek erősen tiltakoznak.

 A lényege ennek a technológiai rendszernek az, hogy egyrészt lecsökkentse, vagy méginkább lenullázza a foszilis energia felhasználását, másfelől ezáltal lecsökkentse vagy megszüntesse a tőlük való függőséget. Az épület kizárólag a helyszínen előállított tiszta energiával működik.

 Az igazi ZEB épületnek nincs villany-, gáz-, fűtésszámlája. Nincs összekapcsolva az energiaszolgáltatókkal, a nagy energiahálózatokkal. A károsanyagkibocsátása nulla, nem hagy ökológiai lábnyomot, karbonsemleges.

 Mindez már létezik, a technológiák fejlődnek, a lehetőség egyre népszerűbb.

 

További izgalmas témák Beck Zsolt Válság vagy forradalom? című könyvében találhatóak. Rendeld meg itt: https://www.valsagvagyforradalom.hu

3. rész

 

Az előző rész tartalmából

Jelen cikksorozatban egyesével vizsgáljuk meg a technológiákat, és tesszük fel azt a már-már szentségtörésszámba menő kérdést, hogy mire jó ez nekünk.

A cikksorozat 2. részében áttekintettük a következőket:

A VR (Virtual Reality, azaz Virtuális Valóság) arra jó, hogy bármiféle veszély és kockázat nélkül lemodellezzük vele a valóságot, amit felhasználhatunk tanulásra, fejlődésre, döntési alternatívák megvizsgálására.

A 3D nyomtatás arra jó, hogy drasztikusan csökkentse az ipar környezeti terhelését, perszonalizálja az ipart, tökéletesen homogén anyagot hozzon létre, valamint szerves vagy szervetlen tárgyakat nyomtasson tetszőleges precizitással.

A nanotechnológia arra jó, hogy ellenőrzésünk alá vonhassuk a mikrovilágot, betegségeket számoljon fel, és új anyagokat fejlesszen ki.

Az AR (Augmented Reality, azaz Kiterjesztett Valóság) arra jó, hogy szállíthatóvá tegye az élő tudást.

A cikksorozat második részében ezeket a technológiákat vettük végig, és vizsgáltuk meg, hogy melyik mire jó.

A sorozat záró posztjában a három legmaghatározóbbat tekintjük át, hogy megértsük, mi a jó nekünk abban, hogy ezek léteznek és folyamatosan fejlesztik azokat.

A mottónk továbbra is érvényes: A közhely az, amin nem szoktunk elgondolkodni. Tegyünk most kivételt!

Mire jó az AI?

Az AI az Artificial Intelligence, a Mesterséges Intelligencia elterjedt rövidítése. A magyar nyelvben használatos még az MI rövidítés is. Egyéni preferencia, hogy melyiket választjuk, melyik tetszik jobban. Az AI annyiból jobb talán, hogy azonnal lehet tudni, hogy mi a téma, míg az „emi”-t könnyen”mi”-nek lehet olvasni, ami összezavarhat, főleg olyan szövegben, amelyben gyakran használják a magyar szót, mint ahogyan ezúttal is.

 Az AI alapvetően egy eszme. Az ember létrehoz valamit, ami okosabb nála, ami képes átlépni a korlátait, ezáltal messzebbre jutni, és az így szerzett tudással az embert segíteni. Egyes körökben úgy fogalmaznak, hogy az AI-jal létrehozzuk saját mesterünket, aki a kezünket fogva átvezet minket abba a jövőbe, ahová soha nem jutnánk el, vagy csak nagyon hosszú idő alatt. Az AI az eszme szerint egy tökéletesített emberi elme.

A klasszikus értelemben vett, tehát eredetileg megálmodott AI képes a tanulásra, önmaga fejlesztésére, végső soron bele tud nyúlni saját kódjába, és ezáltal valami olyanná válni, amit a programozók sem láttak előre. Ezt nevezik ma Szuperintelligenciának vagy emberfeletti AI-nak.

 A mesterséges intelligencia nem algoritmus, nem célszoftver, hanem valami egészen más. Úgy nevezhetnénk, hogy matematikai entitás.

 Az, amit a mindennapokban AI-nak neveznek, nem valódi AI, mert nem képes gondolkodni, hanem csupán imitálni a gondolkodást, illetve bizonyos esetekben a viselkedést.

 Az AI arra jó, hogy messzebbre jusson az embernél gondolkodási képességben, ezáltal magasabb dimenzióba emelje a tudományos kutatást, és mentorként jelen legyen nagy horderejű döntéseinkben.

 Mire jó a Big Data?

 A Big Data nem lett lefordítva magyarra, és ennek jó oka van. Magyarul igen nehéz visszaadni azt az árnyalatot, amit a „big” szó jelent az olyan kifejezésekben, mint a „Big Pharma” vagy a „Big Tech”.

 Adattengerben élünk, hogy a szóképnél maradjunk: belefulladunk az adatáradatba. Az a gondolat, hogy az adatmennyiség, ami körülvesz bennünket, felfoghatatlan, megállja a helyét, de mindössze ennyi alapján nem érzékeltethető, hogy lényegében mit is jelent ez.

 A Válság vagy forradalomban a Big Data fejezetben a következő olvasható:

 „Galilei idejében az egész tudományos világ 1 év alatt mintegy 1100 byte adatot tudott létrehozni. Ma egyetlen obszervatórium 1 óra alatt 50 milliárd byte adatot termel. Ez azt jelenti, hogy ha a technológia megmaradt volna a 17. század szintjén, 14 ezer évbe telne létrehozni annyi tudományos adatot, amennyit ma 1 obszervatórium hoz létre 1 másodperc alatt. Láthatjuk, hogy olyan adatmennyiség áll a rendelkezésünkre, amely az emberi elme számára teljességgel felfoghatatlan, és nem csupán tovább nő minden egyes másodpercben, hanem egyre nagyobb sebességgel növekszik. Ennek a gyakorlatilag végtelen adatmennyiségnek az elemzése önálló szakterületet igényel. Életünk valamennyi problémájára a megoldás ott rejtőzhet az adatok között, csak az a kérdés, hogy rátalálunk-e az összefüggésekre, és ha igen, mikor.”

 A Big Data úgy jött létre, hogy az adattárolás ára folyamatosan zuhant, ahogyan a technológia lehetővé tette az egyre olcsóbb előállítást. A 70-es években eltárolni 1 gigabájt adatot sok ezer dollárba került, ma a felhőszolgáltatásoknak köszönhetően ezt ingyen is megtehetjük.

 Minden területen az adatmennyiség exponenciálisan növekszik, nem csak a tudományban, hanem ténylegesen az élet minden területén. Ez lehetővé tette a hibátlan felmérések elvégzését, drasztikusan emelte a marketing hatásfokát, és addig nem ismert összefüggéseket tárt fel.

 A Big Data arra jó, hogy átláthatóvá tegye a folyamatosan növekvő adattengert, és a szolgálatunkba állítsa azt.

 Mire jó az IoT?

 Az IoT az Internet of Things, a Dolgok Internete elterjedt rövidítése. Ezzel elérkeztünk az utolsó górcső alá vett technológiához, amely a negyedik ipari forradalom leglényege.

 A kibertér egy nagyon furcsa valami. Rendelkezik kiterjedéssel, de távolságokkal nem. Ez fizikailag gyakorlatilag értelmezhetetlen, itt mégis ez a helyzet. A kibertérben minden egyszerre van jelen, elvi végtelen kiterjedésben, távolság nélkül, az állandó mostban. Mielőtt valaki kérdezné, nem, ez nem filozófia, hanem létező technológia.

 A Dolgok Internete az a folyamatosan bővülő hálózat, amelyben a fizikai tárgyak hozzá kapcsolódnak az internethez, és azon keresztül egymáshoz.

 Úgy kell ezt elképzelni, hogy adatáramlás jön létre a számítógépek, az okoseszközök között, de akár az olyan tárgyak között is, mint egy táska, autó, doboz, narancs, gyógyszer, majdnem akármi. A vonalkód vagy a lopásgátló az áruházban a legegyszerűbb példák erre.

 A Dolgok Internetében összekapcsolódik a digitális világ a fizikai világgal, és ami létrejön, azt úgy nevezzük, hogy „kiberfizikai rendszer”.

 Az IoT terjedése elképesztő távlatokat nyit meg. Önmagában, bármilyen további fejlesztés, további technológia nélkül, szédítő lehetőségeket hoz az egészségügybe.

 A bűnözés teljes területe változásra kényszerülne, ugyanis bizonyos bűncselekményeket nem lehet többé elkövetni, vagy bár elkövethetőek, nem lehet megúszni azokat. A történelem folyamán mindig újabb és újabb bűncselekmény-típusok jelentek meg, miközben a régiek nem fogyatkoztak. Ez most már nem igaz.

 Az IoT arra jó, hogy összekapcsolja a digitális világot a fizikai világgal, cégeket, szervezeteket, hivatalokat, munkaállomásokat, országokat, ami által magasabb dimenzióba lép a monitorozás, az optimalizáció, a munkamegosztás, a koordináció és a környezetünk kontrollja.

 A negyedik ipari forradalom

 A negyedik ipari forradalom már elkezdődött. Két nagy korszaka lesz: az első körülbelül 2030-ig tart majd, a második 2045-ig, és azután érkezik az ötödik ipari forradalom.

 E korszakokban a cikksorozatban kitárgyalt technológiák beszivárognak a társadalomba, elterjednek, és szinte a felismerhetetlenségig megváltoztatják a világot.

 Hozzá kell szoknunk, hogy a technológiai fejlődés folyamatosan elavulttá tesz mindent körülöttünk – és bennünk. A fejlődés jó, szükségszerű, ami arra kényszerít minket, hogy az életstratégiánkat is folyamatosan fejlesszük. Ez néha kellemetlen lehet, ám végül a megnövekedett lehetőségek miatt meg fogja érni.

 

További izgalmas témák Beck Zsolt Válság vagy forradalom? című könyvében találhatóak. Rendeld meg itt: https://www.valsagvagyforradalom.hu